Az örökerdő gazdálkodást és azon belül a Pro Silva elvekre alapozott erdőgazdálkodást népszerűsítő regionális rendezvénysorozatunk második helyszínére, Noszvajra invitáltuk a téma iránt érdeklődőket 2025. szeptember 26. napjára.
A kedvezőtlen időjárás ellenére 35 érdeklődő jelent meg a megbeszélt helyszínen. A résztvevők között erdészeti szakirányítók, erdőgazdálkodók, az erdészeti hatóság képviselői, az EKE Természettudományi kar, és a Mátrai Szakképző iskola egy-egy oktatója, valamint a BNP Ig, és az Egererdő Zrt. munkatársai jelentek meg.
A rendezvény házigazdája a Síkfőkút Erdőbirtokossági Társulat szakirányító erdésze, Fráter Imre volt, aki a „farkasbarát” erdőnek becézett erdőterületre való belépés előtt röviden ismertette a Társulat tevékenységének fontosabb paramétereit, valamint méltatta a vezetőség pozitív hozzáállását az örökerdőgazdálkodás bevezetéséhez.
Az erdőjárással egybekötött beszélgetés során a Noszvaj 3C és 4 B erdőtervi jelű erdőrészletekben folytatott erdőgazdálkodás eredményeképpen - száraz tölgyesben - kialakult állományképpel kapcsolatban felmerült kérdésekre kerestük közösen a választ.
A Noszvaj 3 C erdőrészletben húsz évvel korábban egy csoportos bontás és az újulati, valamint a második szintben lévő akác visszaszorítását (Lontrel, Cliophar) követően beindult természeti folyamatokra alapozva, azokat megfigyelve, illetve a tapasztaltakat felhasználva indult el az erdő átalakítása. Fráter Imre erdész úr következetes, nagyrészt saját kezűleg végzett munkája eredményeként már szépen differenciálódik az állományszerkezet. Az erdőrészletben mesterségesen kialakított és természetes úton (fák pusztulásával) kialakult lékekben fejlődnek a különböző korú és fafajösszetételű újulatcsoportok.
Sajnos ebben az évben elmaradt a vadhatás elleni védekezés, ezért annak ellenére, hogy a vadgazdálkodó és az EBT. között jónak mondható a kapcsolat, mégis jelentős vadkárt tapasztaltunk a bejárás során. Az erdőrészletben eddig nem épült kerítés, a gazdálkodó korábban (Kornitol, Anti-Bissan) vadriasztó szereket használt a magtermés és az újulat védelme érdekében. A látottak mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a vaddisznóállomány átmeneti csökkenése miatt egy közepes makktermés is szép újulattal teríthette meg mindkét erdőrészlet újulati szintjét.
A vadhatás csökkenésével az újulat is gyarapszik.
A Noszvaj 4 B erdőrészletben egy idei fakitermelés állományszerkezeti hatásait, következményeit beszéltük meg. A gazdálkodó hektáronként egy-egy léket nyitott, melyek területe nem haladta meg a 200-250 négyzetmétert. A lékek között egyenlőtlen erélyű gyérítést, „szálalást” végzett.
Természetesen szóba került az európai uniós források, pályázatok szerepe is az örökerdőgazdálkodás kezdeti nehézségeinek kezelésében.
Bejárás végén ismertettük a PSH által összeállított kritérium- és indikátorrendszert, melynek alapján megállapítható volt, hogy a gazdálkodó által végzett beavatkozásokra az erdő „jól reagált”. Az elegyfafajok megsegítése, a különböző korhadási stádiumban lévő álló és fekvő holtfa megőrzése, a különböző korú és szerkezetű újulatcsoportok gondos nevelése, a talaj védelmét biztosító kíméletes faanyagmozgatás és a faállomány felső szintjének egyenlőtlen (csoportos, szálankénit) megbontása szép példái a PS elvek alkalmazásának.
Elegyes lék a Noszvaj 3 C erdőtervi jelű erdőrészletben.
A szakmai program szervezésében és lebonyolításában Laczkó Péter magánerdős alelnök, Frank Tamás, Standovár Tibor és Kondor István elnökségi tagok vettek részt.