A PRO SILVA az erdei ökoszisztémát a táj leglényegesebb természetes elemének tekinti.
Minthogy a PRO SILVA a táj egészét - mint a különböző ökoszisztémákból álló mozaikokat - holisztikus szemlélettel közelíti meg, az erdőgazdálkodásra vonatkozó alapelveinek elfogadása az egész tájra jótékony hatást gyakorol.
Ez a felfogás azon a tényen alapszik, hogy valamikor Európa legnagyobb részét erdő borította, az őshonos flóra és fauna többségének élőhelyét biztosítva. Azokon a területeken, ahol az erdősültség lecsökkent, a megmaradó erdőknek kell - amennyire ez egyáltalán lehetséges - a valaha volt nagyobb erdőségek szerepét betölteni.

Az erdőgazdálkodásnak ezért számításba kellene venni az egész tájat. A faegyedek szintjén végrehajtott tevékenységnek kapcsolatban kell lennie az egyes faállományokkal, az egész erdővel és az azt körülvevő tájjal.
Az erdőgazdálkodás magában foglalja a hozzáférhető energia hasznosítását és az ökoszisztéma azon részeibe történő irányítását, ahol a gazdálkodás kitűzött céljait maximálisan szolgálja.
Egy többfunkciójú erdő - a PRO SILVA alapelvek értelmében - szolgálja az általános tájvédelmet, megőrizvén az energia- és vízforrásokat, a talaj természetes termőképességét, valamint a táj egészének működését.
Egy ilyen erdő viszonylag nagy fakészlettel, állandóan változó szerkezettel, a termőhelyhez teljesen adaptálódott fafajokkal rendelkezik. Szegélyét körültekintően, az erdő belsejének védelmét szolgáló módon kell kezelni.
Az erdőknek különösen fontos szerepe van az ártereken és a magas hegységekben. Az ilyen erdőterületek különleges növény- és állatközösségeket tartalmaznak, és termőhely specifikus gazdálkodást igényelnek.
Egy holisztikus megközelítésnek az egyes erdőterületek és a köztük lévő összeköttetések megerősítését kell szolgálni, így hozva létre természetszerű élőhelyek művelt területeket és városokat körülvevő és átszövő hálózatát.


Ha a TERMÉSZETET, mint vezetőt követjük, sohasem fogunk tévedni.

- C.G. Jung