A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást szorgalmazó erdészek 1989-ben, Szlovéniában alapított európai szövetsége.

A tartamosság fogalmának tág értelmezésére alapozva, a PRO SILVA a következő oldalakon rögzíti a jelenlegi erdőgazdálkodás négy kiemelten fontos kérdéskörével kapcsolatos álláspontját:

  1. a felelősségteljes erdőgazdálkodás és erdőhasználat alapelvei,
  2. a biodiverzitás fenntartása,
  3. az idegenhonos (exóta) fafajok alkalmazása, és
  4. az erdők ökológiai szerepe a tájban.

Az így értelmezett tartamosság hangsúlyozása mellett a PRO SILVA a természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodást támogatja. Ily módon az ökológiai és ökonómiai kockázatok csökkennek.

A PRO SILVA meggyőződése, hogy a mereven szabályozott uniform gazdálkodásról a PRO SILVA szemléletű erdőgazdálkodásra és erdőművelésre való átállás, az erdők állományfejlődésének csaknem minden stádiumában elkezdhető. Az erdő védelme, az erdőgazdálkodás, és az erdőhasználat bizonyos erdő-állománytípusokban hozzájárulhat az erdő felújításához és megőrzéséhez.

A PRO SILVA az ilyen természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlatba ültetését az alábbi módokon támogatja:

  • információcsere az európai nemzeti csoportok között;
  • bemutató területek létrehozása;
  • találkozók és terepi programok szervezése a bemutató területeken;
  • oktatási- és kutató intézményekkel, valamint egyéb szervezetekkel való együttműködés.

Ezek az irányelvek a PRO SILVA elnökségi tagok között lefolytatott sok vita és tárgyalás eredményeként alakultak ki. Azt a célt szolgálják, hogy gyarapodjanak az erdő által nyújtott szolgáltatások mind a jelen, mind a jövő generációi számára.

Általános alapelvek

A PRO SILVA azokat az erdőgazdálkodási stratégiákat támogatja, amelyek oly módon optimalizálják az erdei ökoszisztémák fenntartását, védelmét és használatát, hogy az erdők tartamosan és gazdaságosan tölthessék be ökológiai, szociális, és gazdasági szerepüket. A PRO SILVA által támogatott erdőgazdálkodás piaci és nem-piaci célokat egyaránt szolgál, és a teljes erdei ökoszisztémát figyelembe veszi.

A PRO SILVA egyik legfontosabb célkitűzése az erdő összes lehetséges értékének megőrzése és növelése, beleértve mind a társadalom számára nyújtott értékeket, mind pedig az erdő belső saját értékeit is. Ennek az értéknek nagyon fontos része az erdei ökoszisztémában jelenlévő életformák és organizmusok teljes spektruma.
Ezek a változatos élőlények és életformák az erdők különböző fejlődési és szukcessziós fázisaihoz kötődnek, beleértve egyebek között a leépülő/pusztulási fázisokat, a nyílt területeket, az álló- és folyóvizeket. Egy erdei ökoszisztémában élő szervezetek sokfélesége az adott terület biodiverzitását tükrözi, s egyben része a szélesebb értelemben vett globális biodiverzitásnak is.

A európai erdőkben a jégkorszak után, az erdei fajok migrációjának eredményeként kialakult vegetáció mintázat létrehozta a jelenlegi erdőöveket. Ez egy olyan értékes természeti vagyon, amelyet fenn kell tartanunk, mivel ez a legfontosabb alapja valamennyi erdőművelési eljárásnak.
Az exóták bizonyos körülmények között az őshonos vegetáció típusok kiegészítéseként alkalmazhatók, növelve az erdészet gazdasági hozamát.

A PRO SILVA az erdei ökoszisztémát a táj leglényegesebb természetes elemének tekinti.
Minthogy a PRO SILVA a táj egészét - mint a különböző ökoszisztémákból álló mozaikokat - holisztikus szemlélettel közelíti meg, az erdőgazdálkodásra vonatkozó alapelveinek elfogadása az egész tájra jótékony hatást gyakorol.
Ez a felfogás azon a tényen alapszik, hogy valamikor Európa legnagyobb részét erdő borította, az őshonos flóra és fauna többségének élőhelyét biztosítva. Azokon a területeken, ahol az erdősültség lecsökkent, a megmaradó erdőknek kell - amennyire ez egyáltalán lehetséges - a valaha volt nagyobb erdőségek szerepét betölteni.

Az erdő, mint az élet általunk ismert formájának egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele, kezdettől fogva meghatározó szerepet játszik az ember életében. A történelem előtti időkben az ember egyenrangú eleme volt az őt körülvevő természeti környezetnek, szükségleteinek kielégítése nem zavarta meg a természet rendjét, harmóniáját. A népesség szaporodása, majd a civilizációs robbanás egyre nagyobb terhet rakott a Föld erdeire. A világ egyik felén a puszta létért vívott küzdelemnek, a naposabb oldalán pedig az elemi szükségletek szintjét messze meghaladó fogyasztói igények kielégítésére irányuló mesterkedésnek lett célpontja, színtere, majd mára áldozata a természetes erdőknek - bolygónk zöld tüdejének - több mint 80 %-a.

Ha a TERMÉSZETET, mint vezetőt követjük, sohasem fogunk tévedni.

- C.G. Jung